A Kaszás Attila-díj jelöltje: Bartha Boróka

Marosvásárhelyen született, de Szovátán nőtt fel, mert orvos szüleit oda helyezték. Nagyszülei Vásárhelyen éltek, ő is oda járt középiskolába, először biokémia szakra, aztán rájött, hogy ő lesz a nem orvos a családjában. Szavalóversenyeket nyert, megismerkedett Illyés Kingával, az ikonikus erdélyi magyar színésznővel, aki bátorította, sőt fel is készítette a színművészeti egyetem felvételijére. A diploma után viszont nem maradt a vásárhelyi színházban, inkább Sepsiszentgyörgyre szerződött.

„Bocsárdi Laci harmadéves koromban felhívott, hogy nem ugranék-e be egy előadásba Szentgyörgyön. Vállaltam, három nap alatt felkészültem egy elég nagy szerepre, izgalmas volt, és utána már evidens volt számomra, hogy oda fogok szerződni. Mindenki ki volt akadva, hogy maradhatnék Vásárhelyen, miért megyek Szentgyörgyre? Azért mentem, mert az a kísérleti színház, művészi útkeresés nekem nagyon tetszett” – mesélte a színművész.

Amikor rendező férje, Béres László elvállalta a gyergyói társulat igazgatói posztját, odaköltöztek a két gyerekkel, és ott született meg a harmadik gyerekük is. Boróka azt mondja, ő azért is szereti Gyergyót, mert ott könnyű volt gyereket nevelni. „Ott a gyerekek egyedül is elmennek óvodába, jó iskolák vannak, tíz perc alatt kint vagy a sípályán, lehet túrázni a hegyekben, természetközeli életet lehet élni.”

Az ottani kollégákkal már a kezdetektől fogva merész, kísérletező előadásokat hoztak létre, a klasszikusokat is megkeverve, átírva, külön utakat keresve adták elő.

Saját útjához tartoznak az egyszemélyes előadások. Öt országban játszotta nagy sikerrel a Lola Blau című monodrámát. Most is repertoáron tartja a Gyulai Várszínház a Karády zárkáját, Darvasi László monodrámáját, és tavaly novemberben mutatták be az Amélie sóhaja című előadást, Alina Nelega vásárhelyi dramaturg, drámaíró, író, regényíró művét.

A történet egy nehéz sorsú, nemesi származású román nőről szól, akinek a családjától mindent elvettek a kommunisták, mire ő a világra jött. Az édesapját kivégzik, az anyja öngyilkos lesz, őt az alkoholista nagymama neveli fel Bukarestben egy tömbházlakásban.

„Nagyon szeretem, mert itt nem egy dívát játszom, ráadásul sok szempontból összecseng a saját családom történetével. […] Amikor el kellett énekelnem a kommunista dalokat, amik iskoláskoromban kötelezőek voltak, nagyon furcsa érzés fogott el. Tanultam a szöveget, és jött vissza a gyerekkorom. Azt hittem, hogy ez nekem már nem probléma, de kiderült, hogy nagyon is az” – mesélte a szerepről.

A Kaszás Attila-díj jelöltjeire, Bartha Borókára, Kelemen Zoltánra, Ötvös Andrásra és Pap Lujzára szeptember 15-ig szavazhat a közönség, katt ide! A Kaszás Attila-díj 2026-ban a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében, a Raiffeisen Bank támogatásával valósul meg.

Fotó: Csákvári Zsigmond / Kultúrapont