A Kaszás Attila-díj jelöltje: Ötvös András

Arra a kérdésre, hogy miért fontos számára az, hogy színész lehet, azt válaszolja, hogy egyszerűen ezt a kódot kapta Istentől. A színházban, „ebben a nagy csilláros gyerekszobában” tulajdonképpen revansot vehet mindazért, amit másképp nehéz lenne elviselnie.

Akár posztapokaliptikus körülmények között is el tudja képzelni hivatását. Azt mondja, számára is nyilvánvaló, hogy az írott szótól a képi kultúra felé mozdul el az emberiség, de ha összedől a világ, és minden mobiltelefon elsötétedik, egy színész akkor is el tud mesélni egy történetet egy pincében is. Erre később vissza is tér majd a beszélgetés során.

Fiatal kora ellenére rengeteg szakmai elismerésben részesült, a teljesség igénye nélkül: Színikritikusok díja, A legígéretesebb pályakezdő, Máthé Erzsi-díj, a Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb harminc év alatti színésze, és Junior Prima díjas is. Ezért is kérdeztem meg, mit jelent számára az, hogy idén jelölték a Kaszás Attila-díjra is. Azt felelte: olyan szempontból különleges, hogy első körben a társulat, a kollégák döntik el, kit válasszanak maguk közül. Majd hozzátette: „Egy ilyen helyzet a jelölőkről is szól, nem csak a jelöltről.”

Ez lesz a negyedik éve a Vígszínház társulatában: „Azt például nagyon lehet becsülni ebben a színházban, hogy itt főleg arról van szó, amit csinálsz, nem pedig arról, ami körbevesz.”

Nem mellesleg ő a Vígszínház Mikulása. „Van hozzá szakállam és szép ruhám, két éve enyém a felelősség december 6-án. Biztos ezért szavaztak rám. Valakinek ezt is meg kell csinálni!”

Azt mondja, szerinte Máté Gábor az ország legjobb színészpedagógusa: „A színészmesterségben ő az én igazi mesterem, szellemi apám.” Emellett egyetemista korában nagy hatást tett rá az a Hamlet-workshop, amit Schilling Árpád vezetett, és a világot járt underground művész, Halász Péter személyisége is mély nyomokat hagyott benne.  

„Ott volt nekünk Halász Péter, aki a halála előtt felravataloztatta magát a Műcsarnokban. Schilling Árpádtól is nagyon sokat lehetett tanulni. Kovalik Balázs is tanított minket, akit Máté Gábor hívott oda, tehát egyszer csak ott volt valami, amitől az ember színházcsináló akart lenni. Mindez úgy elragadott minket Zrinyi Gál Vince osztálytársammal, hogy megalapítottuk a KoMa Társulatot az egyetem után. Voltam színházi gyakorlaton a Katona József Színházban is, de ott akkor nem éreztem jól magam. Még nagyon lázadtam a kőszínház ellen, úgy éreztem, hogy valódi dolgokat csak farmerben és, mondjuk, egy lakásban lehet csinálni.

Aztán Máté Gábor lehívott Egerbe a Konyha című darabba, és ott belepottyantam abba a társulatba, amit Csizmadia Tibor akkor már szerintem nyolcadik éve épített. Ott játszott Járó Zsuzsa, Mészáros Máté, Görög Laci, Kaszás Gergő, hétvégente Hírlap-Színházat csináltunk Gáborral. Csizmadia tényleg nagyon jó színházat épített fel Egerben. Lementem egy próbafolyamatra, és beláttam, hogy ez nekem nagyon kell.”

Vendégként szerepelt az Örkény István Színházban is, később, amikor Máté Gábor lett a Katona József Színház igazgatója, volt diákját is odahívta.  2011-től 2017-ig volt a Katona József Színház tagja, majd az Orlai Produkcióhoz szegődött, most pedig a Vígszínházban játszik, és ez jó neki. 

Szakmai útjáról és terveiről szólva azt mondja, hogy ilyen szempontból nincs a jövőképe. „Iszonyatosan illuzórikusnak gondolom azt, hogy az ember eltervezze, mit fog csinálni. Nincsen semmilyen tervem. Ha valamiről úgy gondolom, hogy meg kellene tenni, ha a sorsom engedi, akkor azt meg szoktam csinálni.”

A Kaszás Attila-díj jelöltjeire, Bartha Borókára, Kelemen Zoltánra, Ötvös Andrásra és Pap Lujzára szeptember 15-ig szavazhat a közönség, katt ide! A Kaszás Attila-díj 2026-ban a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében, a Raiffeisen Bank támogatásával valósul meg.

Fotó: Csákvári Zsigmond / Kultúrapont