Gyergyóban a Tankcsapda is beleszól a Liliomba – interjú a friss Kaszás Attila-díjas Bartha Borókával

Mit szóltak az otthoniak a hír hallatán? Amikor átvette a díjat, azt mondta, hogy már tűkön ülve várják az üzenetet.

Örültek, nagyon. Küldték is az üzeneteket azonnal. De milyen nehéz a szobor! Itt kell hagyjam, nem tudom hazavinni.

Miért nem?

Mert nehéz, és kézipoggyásszal jöttem, repülővel. Azt hiszem, itt marad az unokahúgomnál, majd hazaviszi kocsival.

Mit jelent ez a díj a gyergyói társulatnak?

Mindenképpen több figyelmet, mint amennyit eddig kaptunk. Erre nagy szükségünk van, mert iszonyatosan sokat dolgozunk magas színvonalon egy kisvárosban. Általában nem irányul ránk annyi figyelem, mint egy nagyobb városban lévő társulatra. Ráadásul most egy régi gyárépületben játszunk, mert felújítják a színházat.

A fesztiválokon azért meg tudják mutatni a legfontosabb előadásaikat?

Nem könnyű elcsalogatni Gyergyóba a válogatókat, de amikor már bekerülünk egy-egy fesztiválra, akkor jönnek az elismerések. Tavaly az előző igazgatónk, Albu István nyerte a legjobb rendezés díját az Uniter-gálán, ami a legmagasabb színházi kitüntetés Romániában. Tehát nehéz elérni, hogy miattunk eljöjjenek Gyergyóba, viszont aki eljön hozzánk, abból visszajáró vendég lesz.

Figurás előadással nyerte a díjat?

Nem, hanem a szatmáriak előadásával, de a mi Liliomunkat is jelölték a legjobb díszlet kategóriában. Amúgy volt olyan szatmári kolléga, aki azt mondta, hogy szerinte a mi előadásunk semmivel sem rosszabb, sőt, mint az ő III. Richárdjuk. Az biztos, hogy mindenütt óriási sikere van, bárhol is játsszuk.

Mi a különlegessége a Liliomnak?

Egyrészt a társulat, másrészt a rendezés, a díszlete pedig akár egy kicsi, forgó ékszer, amit a  stúdiószínpad apró terébe talált ki Márton Erika. A másik különlegessége a zene, ezt a debreceni Tankcsapda számaiból állítottuk össze.

Tankcsapda-számok dübörögnek a Liliomban?

Igen, és annyira rárímelnek a történetre a dalszövegek, hogy akik nem ismerték a Tankcsapdát, azt hitték, hogy valaki nekünk írta ezeket a verseket, és mi csak megzenésítettük őket.

Milyen számok szólalnak meg?

Az Üljenek a fiúk ölébe a lányokkal indul az előadás. Amikor Muskátné kidobja Liliomot, jön az „Engem az sem érdekel, hogy ki vagyok rúgva”, mikor Liliom a mennybe kerül, megszólal a Mennyország tourist. Ez kicsit meg is zavart, mert én mindig imádkozással készülök az előadások előtt.

Amikor a Liliomot játszottuk, nem tudtam rendesen elmondani a miatyánkot, mert dallamostól a Lukács Laci szövege úszott be az elmémbe. Az előbb említett dalokon kívül is még elhangzik néhány.

Személyesen mit jelent önnek a díj?

Az átadóra kábé addig emlékszem, amíg felmentem a színpadra, és utána volt, ami volt. Már maga a jelölés is hatalmas siker. Kiváló kollégákkal kerültem a döntőbe, és még talán soha nem kaptam ennyi visszajelzést a közönség részéről. Rengeteg üzenet jött, írtak, megállítottak az utcán, Vásárhelyen is leszólítottak, nem csak otthon, Gyergyóban. Hatalmas szeretet, megbecsülés ért, ami nagyon jólesik. Elmelegszik az ember mellkasa.

Magyarországon az önálló estjei miatt ismerhetik sokan.

Igen, a Lola Blauval sokat jártam ide is, és a Karády zárkája című monodrámát is sokfelé játszhattam, főleg, miután bekerültünk a Déryné Programba. Most is mennénk, csak lenne rá időm. De egy kicsit fáradunk már, erre az előadásra hárman járunk a férjemmel, Béres Lászlóval – mindhárom általam játszott monodrámát ő rendezte – és a zongoristával.

A díszlet befér a kocsiba, ez is Márton Erika munkája. Háromszor hármas vaskocka, amit szét lehet szedni, és egy kalapdoboz fából. Már nem könnyű mindezt becipelni, az előadás után meg vissza. Ha jönnek barátok az előadásra, itt, Pesten is szólunk, hogy maradjatok pakolni.

Említette korábban, hogy felújítják a színházuk épületét.

...és ez sajnos gond, mert az a gyárépület, ahol most játszhatunk, elég messze van a központtól, ami nem könnyíti meg az idősebbek dolgát, hiszen nálunk nincs városi buszjárat. Már nagyon várjuk, hogy elkészüljön végre a felújítás.

Hogy néz ki az ideiglenes helyük?

Egy régi öntöde irodaházában kaptunk meg két emeletet, az első emeleten volt egy nagy tér fűtés nélkül. Mindent saját erőből oldottunk meg a műszakosaink ügyes kezeivel. Végül nagyon jó lett a stúdióterem. Kívülről katasztrófaövezet, de amikor bejönnek, mindenki felkiált, hogy húúú, de vagány!

Tavaly ősszel a sepsiszentgyörgyiekkel volt egy közös előadásunk, amit Bocsárdi Laci rendezett, Ionesco darabja, a Rinocéroszok, akkor ott töltöttek két-három hetet Gyergyóban, és nagyon szerették a helyet. Van kis konyhánk is, kis társalgó, kis minden.

Hány bemutatójuk lesz a következő évadban?

Hat. Egy tantermi előadással indul az évad, bemegyünk az iskolába, úgy, ahogy ezt a Nézőművészeti Kft. már tökélyre fejlesztette. Ez a 7 nap című előadás, amit Orbök Áron rendez. Van még három tantermi előadásunk, a Mozaik, a Drognapló és Az ember tragédiája. Ezeket folyamatosan játsszuk, az iskolák igényei szerint. Október végén az Egy bohóc naplója egyéni produkciót láthatjuk Barti Lehel András előadásában. Az évad következő bemutatója egy Márai-regény-adaptáció, velem együtt öten játszunk benne, Kiliti Krisztián irányításával. Utána rendezek egy Rigócsőr királyfit, ami gyerekelőadás. Ezt követi egy zenés kocsmaszínházi előadás, abban fellépnek főiskolások is, ezt Tóth Árpi „vezényli” . Így játszottuk a Portugált is, én álltam az igazi pult mögött. Ezután Faragó Zénó kollégám hoz egy érdekességet, Steigervald Krisztián könyve alapján, Generációk címmel.